A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy Balatonmáriafürdőn az önkormányzat helyi védelmet rendelt el, és országos védelem megszerzését kezdeményezte a Hullám utcával párhuzamos, két strand közötti, 17 hektárnyi parti nádasára.

„Az önkormányzat törekvése súlyosan sérti a magánterületen és magánterület védelmében gyakorolható, törvény által biztosított alkotmányos jogainkat” – juttatta el álláspontját a HírBalatonhoz a Hullám utcai tulajdonosi kör.

Galácz György, Balatonmáraifürdő polgármestere lapunknak azzal indokolta az önkormányzat lépését, hogy több környezetkárosító, illetve szabályozástól eltérő tevékenységet is végeztek a területen. A település partszegélyi nádasai, vizes élőhelyei, lápos területei a déli part egyetlen nagy kiterjedésű, összefüggőnek tekinthető nádastömbje. A hajdan egy állami gazdaság birtokában volt, ma már féltucatnyi magántulajdonos kezében lévő terület védetté tételét már évtizedekkel ezelőtt kezdeményezték természetvédelmi szakemberek – a polgármester tájékoztatása szerint. Megjegyezte azt is, hogy a helyiekben nagy az aggodalom, hogy azért nem államosították vissza ezt a vízparti nádast, mert valakik grandiózus építési terveket szövögetnek a területen.

Az érintett Hullám utcai tulajdonosi kör közös nyilatkozatot juttatott el az önkormányzathoz, és a HírBalatonhoz az üggyel kapcsolatban, amely szerint az önkormányzat törekvése súlyosan sérti a magánterületen és magánterület védelmében gyakorolható, törvény által biztosított alkotmányos jogaikat.

A közös nyilatkozat kitér az előzményekre is:

A Balaton parti nádasok, stégek, bejárók kezelése eddig sajnos szokásjogok, vállalkozók számára kormányzati kiemelt beruházások formálták, és kevésbé a törvények, kormányrendeletek. Ezt a rendezetlen helyzetet az ötévenkénti a valóságot sokszor figyelmen kívül hagyó nádtérkép tovább bonyolítja. A nádasaink kapcsán még a Nemzeti Agrár Kamara sem mert nyilatkozni, hogy mint mezőgazdasági terület hogyan kell kezeli a nádast, félve attól nehogy cinkosai legyenek valamiféle társasház építési projektnek, amire számos példát láttunk az elmúlt években.

Ehhez kapcsolódóan kialakult egy társadalmi elégedetlenség is és egy komoly előítélet minden Balaton parti (nádas) tulajdonossal szemben. A terület rendezetlenséget misem tükrözi jobban, hogy maga az Önkormányzat sem rendelkezett bejáró engedéllyel a hivatalos szabadstrandokra.

Ezért Balatonmáriafürdő önkormányzata meghirdette 2023. szeptember 20-án hogy 21 db helyszínen közösségi lejárók kialakítására lesz lehetőség, amihez 2023. október 4-én tulajdonosi egyeztetésre adott lehetőséget. A Hullám utcai Tulajdonosi kör ehhez kiadott egy állásfoglalást. Ebből is látszik, hogy a tulajdonosi kör az önkormányzattal és a helyi közösséggel közösen kívánja megóvni és egyben észszerűen használni a Balaton partot. Az együttműködő felajánlásra a mai napig nem kaptunk semmilyen választ. Ezzel szemben Balatonkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által hozott I.1099-11/2024. ügyiratszámú határozattal ideiglenesen védettség alá helyeztek közel 40 hektárnyi területet, amely érinti a magántulajdonunkat.

A tulajdonosok szerint megvezették a képviselő-testületet

„Álláspontunk szerint a határozat alapja két perlekedő szomszéd vitájának felemelése volt Önkormányzati szintre” – fogalmaz a Hullám utcai tulajdonosi kör, amely szerint „a teljes önkormányzati testületet megvezették”, a háttérben két, perben és haragban álló szomszéd vitája áll.

Közölték, a hazai jogrendszer pontosan és helyesen szabályozza a természet védelmét (1996. évi LIII. törvény). A szóban forgó nádasok tekintetében pedig a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény melléklete alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó, parti településként kezeli az adott területet és a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13.) Korm. rendelet is pontosan szabályozza a feladatokat, kötelességeket és vétségeket.

Több évtizede „szemhunyás” a gyakorlat

A Hullám utcai közösség szerint a közös cél a törvények maradéktalan betartása lenne, ami minden szereplőnek a feladata és egyben kötelessége. Ebben a kérdésben tehát a több évtizedben történt „szemhunyás”, majd egy gyanúra épített ideiglenes védettség, álláspontjuk szerint nem lehet alapja a terület hosszútávú rendezésének.

Mint kifejtik, bárminemű védetté nyilvánítás megalapozottsága erősen vitatható, hiszen kérdéses, hogy mi tekinthető eredeti állapotnak, ki és milyen alapon dönti el, hogy az „eredeti állapotot” milyen dátumtól lehet megállapítani.

Szerintük a jelenlegi hivatalos nádtérkép nyomokban sem tükrözi a valós állapotokat a terület növényvilágát, faunáját illetően.

Nem akarnak nagyberuházást

A tulajdonosi kör beadványa végén a közvélemény megnyugtatására határozott és állásfoglalást tett a területek természetazonos állapotának megőrzése mellett, és közölte, hogy elutasít mindennemű nagyberuházást, amely a Balatonpart természetes zöld környezetét megváltoztatná.

Közölték, hogy hajlandóak „objektív és független természetvédelmi szakemberek bevonásával tenni az egészséges és természetes vízparti növényzetrendszer visszaállításáért majd annak megóvásáért”.

Leszögezték azt is, hogy a magántulajdonhoz fűződő alkotmányos jogainak védelmében minden jogi lépést meg fognak tenni, „és az Önkormányzat további jogsértő magatartása esetén fizikai eszközökkel is” megvédik területeiket az olyan környezetkárosító gyakorlatoktól is, mint a teljesen szabályozatlan és ellenőrizetlen átjárás, növényzetbe történő ösvény vágás.

A közös nyilatkozatot a Balatonmáriafürdő 1593/7, 1593/8 és 1593/9 helyrajzi számán érdekeltek közül tíz tulajdonos írta alá.