fenyves01

Foglalkoznak-e manapság a Balaton kívülről jövő vízpótlásának kérdésével, és rendelkezésre áll-e az a 41,5 milliárd forint, amit még a 2016-os balatoni kormányhatározat rendelt vízvédelmi feladatokra – tették fel a kérdést a napokban megtartott Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) ülésén, valamint a Balatoni Szövetség (BSZ) elnökségi ülésén is a vízügyeseknek.

 

 

A kérdéseket mindkét rendezvényen dr. Bóka István, a BFT elnöke, Balatonfüred polgármestere tette fel.

 

A Balaton vízpótlásáról

 

Ami a vízpótlásról szóló kérdést illeti, a válaszokat úgy lehetne összegezni, hogy a vízügy még nem tartja időszerűnek ezzel a témával foglalkozni.

 

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a BFT pénteki ülésén ezt válaszolta a Balaton kívülről történő vízpótlásának lehetőségéről szóló kérdésre:

 

„Jó kérdés. Nagyon nagy tározási lehetőségeink a Balaton vízgyűjtőjén nincsenek, ugye annak idején a külső vízgyűjtőkről való vízpótlás kérdése elvetésre került, végül is ezért jutottunk oda, hogy magában a tó medrében tudunk tározni vizet azzal, hogy megemeltük a vízszintet 120 centiméterre.”

 

Ugyanerre a kérdésre Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője ezt a választ adta a BSZ elnökségi ülésén:

 

„.. az a megállapítás született, hogy a 120 centiméter az az optimális vízszint (a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ami nem átlagmélységet jelent! – a szerk. ), ameddig lehet a vízszintet emelni, hiszen 120 fölött exponenciálisan nőnek az ezzel járó infrastrukturális beruházások költségei, viszont jelentős mértékben nem növekszik az a biztonság, ami a vízszintemelés célja.

Emiatt született meg az a döntés, hogy 10 centiméterrel megemeltük a vízszintet, ezzel a tóban létrehozva a tározókapacitást, ami 60 millió köbméter pluszvizet jelent. Eddig viszonylag jól bevált ez a modell..” „Nem érzem igazán aktuálisnak a vízpótlás kérdését, de nyilván nem mehetünk el emellett a kérdés mellett, hiszen tudjuk azt, hogy léteznek klímamodellek, amik azt mondják, hogy a következő 30-50 évben lefolyástalanná válik a tó. Ez azt jelenti, hogy nem képződik rendszeresen olyan, a 120 centimétert meghaladó vízkészlet, amit le lehet engedni a Sió-csatornán.

A térségben hulló csapadék mennyisége nagyjából megvan, de a lefolyás megváltozott. A nyarak egyre szárazabbak, a telek egyre melegebbek és csapadékosabbak. A csapadék egyre inkább télen érkezik, és gyorslefolyásúvá válik. Ha emiatt le kell engedni a vizet, aztán nyáron nagyon nagy szárazság lesz, és nem tud visszapótlódni, akkor ebből adódhatnak problémák.

Nyilván nem feltétlenül jó megoldás egy külső vízgyűjtőről való vízpótlás lehetősége, de ha ezt a tartósan megváltozó klíma, illetve tartósan átrendeződő hidrológiai események szükségessé teszik, akkor nyilván foglalkozni fog ezzel az ágazat.”

 

Hol a vízvédelmi feladatokra nevesített 41,5 milliárd forint?

 

Dr. Bóka István nemcsak az utóbbi BFT ülésen, hanem az elmúlt évek rendezvényein is rendszeresen rákérdezett illetékes kormányzati tisztségviselőknél, hogy mi a helyzet azzal a 41,5 milliárd forinttal, amit még a 2016-os balatoni kormányhatározatban irányoztak elő hazai forrásból a Balaton megemelt vízszintje miatt is fontossá váló vízvédelmi feladatokra.

 

Két évvel ezelőtt arról írt az MTI-hogy szinte 100 százalékban teljesülnek a 2016-os balatoni kormányhatározatban megfogalmazott, 263,7 milliárd forintos uniós forrásból megvalósítandó fejlesztések, azonban a vízvédelmi feladatokra szánt 41,5 milliárd forintos hazai forrás még nem nyílt meg. Ekkor, vagyis 2019 végén Csonki István, a balatoni témákban illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője azt nyilatkozta a sajtónak, hogy év végéig befejezik annak a 41,5 milliárd forintos keret felhasználásának tervezését, amelyet a 2016-os balatoni kormányhatározatban nevesítettek balatoni vízgazdálkodási fejlesztésekre, köztük a vízszintemeléssel kapcsolatos feladatok elvégzésére.

 

Az összeget a mélyfekvésű balatoni területek feltöltésére, partvédőművek felújítására, -építésére, vízminőség-védelemi fejlesztésekre, továbbá mederkotrásra fogják fordítani – tette hozzá.

 

Tavaly Csonki István azt nyilatkozta, hogy a keret felhasználásáról szóló tervek elkészültek, azonban kivitelezésekre még nem áll rendelkezésre forrás. Láng István a BFT most pénteki ülésén feltett kérdésekre reagálva nem adott választ a 41,5 milliárd forintról szóló kérdésre.

 

Fotó: balatonfenyves.hu / Óh Zsolt

 

 

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.