Csatornába került fejlesztés ...

2010.
07.14A szennyvízberuházást felhozva indokul: egy hónapja csődöt jelentett a nemesvidi önkormányzat. A tavaly februárban megválasztott polgármester Harmath István kérésére a Somogy Megyei Bíróság elrendelte az adósságrendezési eljárást. Hitelből fedezett 320 millió forint az alapprobléma, ami a beruházás 560 millió forintos támogatása és a több mint 900 millió forintos összberuházási költség közötti különbség.

A korábbi polgármester, Árvai Tibor – akinek idejében elkezdődött a fejlesztés, és a csatornázásban szintén érintett Somogysimonyi polgármestere Kovács Imréné, a beruházás körülményeit részletezte, ami szerintük nem feltétlenül jelentett volna okot a csőd bejelentésére.

Árvai Tibor még 1998-ra nyúlt vissza, amikor először megfogalmazódott a csatornázás gondolata. Akkor már lakossági fórumokon, hozzáértő szakemberek segítségével tárták az elképzelést a falusiak elé, s bírták az érdeklődésüket és támogatásukat. Egyhangú képviselőtestületi határozatokkal, a lakosság megerősítésével pályázatokat írtak, támogatásokat kerestek. – Több sikertelen próbálkozás után csatlakoztunk a zalakomári projekthez, ami 2004-ben nyert is a szennyvíztisztító korszerűsítésére. Ennek másik része volt a csatornaépítés Nemesviden és Somogysimonyiban – folytatta Árvai Tibor.

– Így, mint műszakilag kettészakadt beruházás 2005-ben a Dél-Dunántúli Területfejlesztési Tanácstól 529 millió forintot nyertünk. Egyúttal Zalakomár a Nyugat-Dunántúli Területfejlesztési Tanácstól kapott 28 millió forintot. Így lett meg a több mint 900 millió forintos beruházás 60 százalékos támogatottsága. A végső összeget igazából a távolság határozta meg, a településeken, illetve között, valamint Zalakomár felé kiépített csatorna hossza, vagy éppen az átemelők száma.

A hiányzó negyven százalék finanszírozását saját lehetőségekre és mástól kapott ígérvényekre alapozták, melyek sajnos kivétel nélkül mind elmaradtak. A saját részről banki hitelben gondolkodtak: Somogysimonyi 35 millió forintot, Nemesvid pedig 150 millió forintot vett fel. – A viziközmű társulat pedig további 170 millió svájci alapú hitelt igényelt – tette hozzá Kovács Imréné, aki a társulat elnöke is volt.

– Egyúttal 74 millió forintot tettünk egy elkülönített alapítványi számlára, tartós betétlekötésre, ha fizetési nehézségek adódnának. Ezt a pénzt a társulat csak a szennyvízberuházás hiteltörlesztésére használhatta fel. Bár a társulat a szennyvízberuházás befejeztével megszűnt, a fejlesztésben résztvevő két önkormányzat, a nemesvidi és a somogysimonyi jogutódai lettek a társulat által felvett hitelnek. Nagyobb része a gesztorönkormányzatra, Nemesvidre esik, a kisebb, tizennyolc százalékos arány pedig Somogysimonyira. – Az elkülönített számlán most úgy 63 millió forint van, mivel már többször erről vette le a törlesztést a bank. Elnagyolt számítással is, több évig fedezné a hiteltörlesztést – gondolta át Kovács Imréné.

– A beruházás 2007-ben készült el – vette át a szót Árvai Tibor. – 2008-ban az állami számvevőszék vizsgálta a beruházást, a támogatás felhasználását és mindent rendben talált.

Ez év decemberében, mikor lemondtam a polgármesterségről és átadtam a közigazgatási hivatal képviselőjének jelenlétében az önkormányzati feladatokat, külön kértem, hogy vegyék jegyzőkönyvbe a 74 millió forinttal elkülönített számlát, kamataival együtt.

Ezen kívül ott volt még az addigi 26 millió forintos lakossági befizetés is. Nem utalt arra semmi, hogy lemondásom után másfél évvel a szennyvízberuházásnak kellene, hogy oka legyen a csődhelyzetnek – húzta alá Árva Tibor.

Kovács Imréné elmondta azt is: Somogysimonyinak is vannak fizetési nehézségei, az ígért támogatások elmaradásával, illetve a valutaárfolyam változása miatt is, de csak a legvégső esetben jelentenének csődöt. Amellett, hogy az elkülönített számlához már hozzányúlt a bank, a saját hitelüket adóbefizetésekből, költségvetési forintokból, még ha keservesen is, de fizetgetik és próbálnak állami támogatást kérni. Tavaly például kétmillió forintot kaptak is. Összefogással, átszervezésekkel ebből ki lehet lábalni. – Tudtuk azt, hogy ezt a beruházást még az utánunk jövők is fizetni fogják, de meg kellett lépni, amikor lehetőség volt rá. Egyrészt környezetvédelmi szempontból, másrészt a falvaink is felértékelődnek – zárta Kovács Imréné.

Művészpalánta-tábor a Mikszáthban…

2010.
07.14 Ezen a héten az ecsetek táncos lábú kedvelői vették birtokukba az iskolát. Első nap a Balatonhoz buszoztak, hogy szabad szemmel merítsenek témaihletet és készítsenek vázlatokat a festéshez. Nyilván a fürdés sem maradt el! Emellett batikolnak, selymet festenek, a délutánokon pedig dalokat-táncokat tanulnak pihenésképpen, de ide a kánikulacsillapító vízibombacsata is belefér. A tábor pénteken kiállítással és bemutatóval zárul. /Horváth László/

XI. hittantábor Marcaliban …

2010.
07.13 Július 12-én kezdődött az egyhetes hittanos napközis tábor az X házban, mintegy 50 gyermek részvételével. A tábor idei témája a római pápák. Reggelente templomi imával kezdődik a napirend, majd egy-egy szomszédos atya előadása hangzik el a pápákról. Ma Orvos Levente somogysámsoni atya tartott előadást az első római pápáról:szent Péterről. Majd délelőtt játék, ebéd, délután megkezdődött a munka, a nap témájának feldolgozása 5 csoportban. Ma a drámacsoport egy pápaválasztást mutatott be, a feliújságon rajzban megelevenedtek szent Péter történetei, a keresztrejtvény csoport rejtvényeket adott fel az első pápáról. Az uzsonna után megint játék, délután 5 óráig. Szerdán egy szőcsénypusztai kirándulás, péntek eélután pedig egy marcali strandolás színesíti a programot. A tábort az Egyházkközség és a helyi Karitász támogatja. Képek és információ: Marcali Plébánia