KÖZELBEN

Örökségünk kitüntetettek

Az értékek megőrzéséről, azok fontosságáról szólt az ünnepi Megyehét csütörtöki programja. A hagyományoknak megfelelően idén is átadták az Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címeket, illetve a Somogyi Érték díjakat is kiosztották.

 

Biró Norbert, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte a hagyományok és értékek megőrzésének fontosságát, a Somogy Megyei Önkormányzat e téren betöltött szerepét. „Somogy Megye Közgyűlése mindig is fontosnak tartotta hagyományaink, értékeink megőrzését. Szerencsés helyzetben vagyunk mi, somogyiak, hiszen számtalan kincs található megyénkben. A Drávától a Balatonig megszámolni sem lehet azokat az értékeket, melyeket a természet adott Somogynak vagy éppen valamely alkotó, művész kulturális teljesítménye netán építészeti öröksége hagyott nyomot és maradandót az utókornak. Erkölcsi kötelességünk ezeket megőrizni az utókornak, hogy unokáink is gyönyörködhessenek bennük. .. Az elismerésből évente legfeljebb tíz adható. Az első évben 9, azt követően 10-10 érték kapta meg a címet, 2008. óta pedig évente 5. Tavaly óta pedig 3 kitüntető címet adunk át...

 

Az ideivel együtt 95 ilyen cím került kiosztásra, míg a Somogy Megyei Értéktárban immár 141 érték szerepel. A díjátadást a kaposvári Herbstrosen német nemzetiségi kórus műsora színesítette.

 

Örökségünk-Somogyország Kincse kitüntető címet kapott 2019-ben:

 

Kiskastély, Alsóbogát

 

A számtalan méltatlan állapotú somogyi műemlék közül kiemelkedően jó sors jutott az Alsóbogáti Kiskastélynak, amely a budapesti Nagyházi házaspár értő és elhivatottságának köszönhetően a pusztulásból új életre kelt. 1760-ban épült barokk stílusban a földszintes, alápincézett, tizenhat helyiségből álló kastély, amelynek belső tereit a jobbára egyházi festőként ismert osztrák származású Dorffmaister színpompás freskókkal díszítette. A háború után hányatott sorsa volt az épületnek, átalakították, nem megfelelő funkcióra használták, a freskókat többször is lefestették, majd funkció nélkül elindult a pusztulás útján. A romos barokk kastély 2007-ben került a műkereskedő Nagyházi család tulajdonába, akik saját erőből és különféle pályázati forrásokból értékőrző módon helyreállították az épületet a család és barátaik számára. A kiskastély hat évig tartó műemléki helyreállítása, a freskóinak restaurálása olyan nagyszerűen sikerült, hogy 2012-ben az ICOMOS díját, majd 2013-ban Európa Nostra díjat érdemelt a példamutató, értékőrző munkáért, a megfelelő hasznosításért.

 

A korhű bútorokkal és tárgyakkal berendezett kiskastély családi otthonként és birtokközpontként működik, de a tulajdonosok biztosítják a látogathatóságot. A kastély alatti kiváló akusztikájú pince koncertek rendezésére is alkalmas. Sajnos a családfő már nem élvezheti áldozatos munkája gyümölcsét.

 

Buzsáki Népi Együttes

 

A tánccsoport történetének egyik meghatározó időszaka Frais Olga tanítónő vezetése idején volt, aki 1957-ig irányította az együttest. A csoport életében a legkiemelkedőbb esemény az 1948. április 9-11. között Gyulán megrendezett „Centenáriumi néptáncverseny” volt. Parasztcsoport kategóriában első helyet értek el. 1957. szeptember 5-én újabb fejezet kezdődött a népi együttes életében. A falu vezetése Knézics Istvánt és Nagy Annát bízta meg azzal, hogy szervezzék újjá a tánccsoportot, melyet Bokréta Együttesnek neveztek el. Áldozatos munkájuknak köszönhetően tovább folytatódott a buzsáki táncos hagyományok megőrzése. 1974-1978 között Polgárdi Erika, a buzsáki Művelődési Ház akkori igazgatónője vezette a táncegyüttest. A Röpülj páva sorozat IX. elődöntőjében 1978. február 24-én került adásba Csíkvár József összeállítása a Somogyi Búcsú, melyben a buzsáki táncosok is láthatók voltak. Polgárdi Erika távozása után a Németh házaspár korszaka kezdődött, majd az Ureczky korszak. 1981-ben munkájuk gyümölcseként Nívódíjat kaptak. Ureczky Csaba távozása után Németh Márta vette át az együttes igazgatását. 1985-től a csoport hagyományőrző együttesként dolgozott tovább Buzsáki Hagyományőrző Együttes néven. Tudatosan kezdték gyűjteni a helyi szokásokat és hagyományokat. 1988-ban hagyományőrző együttesként is Nívódíjat vehettek át. 1989-1999 között Buzsáki Istvánné vezetésével folyt tovább a szokások megőrzése. Arany és kiváló minősítésekkel lettek gazdagabbak. 1998-ban a Hagyományőrző Együttes vehette át az első „Buzsák Községért” kitüntető címet. Rövid ideig Bakonyi Károly, az együttes zenekarának vezetője irányította az együttest, majd Jilling Tiborné folytatta elődjei munkáját. 2003-2006 között a Knézics házaspár visszatért az együttes vezetőjeként. Ekkor a Hagyományőrző Együttesek Minősítő Versenyén arany minősítést értek el. 2006 novemberétől ismét Jilling Tiborné vezeti az immár hetvenéves együttest. Jelenleg munkájuk két szálon halad. Az iskolás korosztállyal kanásztáncokat és ugróst adnak elő, míg a nyugdíjas korosztály jórészt népdalcsokrokat mutat be.

 

Vilma-ház, Somogyszob

 

A Vilma-ház 1839-ben épült. A háromosztatú, füstöskonyhás lakóház volt Somogyszob első tégla parasztháza. 1982-ben önkormányzati tulajdonba került és műemléki védettséget kapott. A Vilma Háza Alapítvány közreműködésével és önkormányzati támogatással megvalósult az épület teljes felújítása, és 2003. szeptember 6-án adták át a köz javára. A ház berendezéseit a helybeliek adták össze. Mára a porta eredeti állapotában került helyreállításra; kinti kemencével, melléképülettel, méhessel, pajtával, nyitott-fedett kocsiszínnel és fonott góréval. 2009-ben közel 1000 db eszköz került leltárba, ezzel hivatalosan is muzeális kiállítóhely a ház gyűjteménye: közgyűjtemény. A 2014-ben épített melléképület-pajta a kézműves foglalkoztatások helyszíne, padlása pedig kiállító tér. Somogyszob múltját őrző és bemutató tájház komplexum hármas funkciót tölt be: múzeum-kiállítótér, kézműves foglalkozások műhelye, valamint közösségi tér. A Vilma Háza Alapítvány Somogyszob paraszti kultúrájának tárgyi és szellemi örökségét a Luther u. 24. szám alatti ház falai között összegyűjtötte, ezáltal bemutatja a bennük rejlő tudást, tapasztalatot, szokásokat, hagyományait pedig átadja a következő nemzedéknek. Az épületegyüttes a magyarországi tájházhálózatban is kiemelkedő jelentőséggel bír. A műemlék és portája a tájház-lánc tagjaként rajta van a világörökség várólistáján. A Vilma-ház a látogató diákcsoportoknak lehetőséget kínál új ismeretek szerzésére, azok gyakorlatban történő kipróbálására. Az egész évet felölelő programkínálat a hagyományos paraszti kultúra hétköznapjait, ünnepeit eleveníti fel, kiegészítve a paraszti étkezés elemeivel.

 

A Somogy Megyei Értéktárba 2018-ban felvett értékek:

 

Gárdonyi Gézával kapcsolatos szőlősgyöröki emlékek - kulturális örökség szakterületi kategória

 

Gárdonyi Géza dédunokája szorgalmasan ápolja az író emlékét, aki gyermekkorától kötődött Szőlősgyörökhöz. Gárdonyi Géza szülei Szőlősgyörökön kötöttek házasságot, mert az édesanyja családja szőlősgyöröki származású. Az író gyermekkorában sok időt töltött a faluban, itt álltak nagyapjának, szüleinek házai, az általa megírt figurákat inspiráló szőlősgyöröki emberek házai. A temetőben vannak családi síremlékek, a közterületeken pedig emléktábla és szobor. Az épületek változhattak az eltelt sok év alatt, de fő karakterüket megőrizték. A nagy író utódai rendszeresen emlékkonferenciákat szerveznek a településen.

 

Gárdonyi Géza Szőlősgyörökhöz köthető írásai - kulturális örökség szakterületi kategória

 

Gárdonyi Géza sok időt töltött gyermekkorában Szőlősgyörökön, a faluról szóló írásaiból kiderül, hogy mennyire sokrétű, érzelemgazdag és hiteles faluképe volt. A család többszöri költözése során egyre bővült és fejlődött az élményanyaga, de prózáiban és verseiben egyaránt előbukkannak a szőlősgyöröki családok, emberek, emlékek, élmények. Az író változatos témájú és színvonalú munkássága a szőlősgyöröki hatásokra biztosított egyfajta állandó motívum-világot, amely továbbfejlődve gazdagította az életművet. A györöki vonatkozású írásoknak jelentős szerepe volt a magyar vidék jelentőségének, a magyar föld és a nép iránt érzett szeretetnek a tudatosításában. Főleg Gárdonyi verseiben és novelláiban követhető nyomon a szőlősgyöröki élményforrás hatása, az írói világkép és világszemlélet alakulása is.

 

A kéthelyi Pápai I. ejtőernyős zászlóalj hősi halottainak emlékműve (sírkertje) - kulturális örökség szakterületi kategória

 

1944. decemberétől négy hónapig tartó állófront alakult ki Somogy megye nyugati peremén, amikor a németek elszántan védték a zalai olajmezőket. A Kéthelyt is érintő harcok során a Szent László hadosztály 1/I. ejtőernyős zászlóalja is bevetésre került 1944. decemberében a szovjet hadsereg ellen. A heves és hősies harcokban az ejtőernyős zászlóalj a legénységének 40%-át veszítette el. A hősi halottak közül negyvenhét katonát a kéthelyi római katolikus temetőben helyeztek örök nyugalomra. A pápai ejtőernyős zászlóalj hősi halottainak emlékművét 1991-ben a Honvédelmi Minisztérium állította. Az emlékmű két faragott HŐSEINK feliratú emlékoszlop, negyvenhét kopjafa és egy pihenőpad együttese. A hősi halottak nevét a kopjafákba vésték. Az alkotó Törő György szekszárdi fafaragó, népi iparművész. A pápai I. ejtőernyős zászlóalj hősi halottainak tiszteletére Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége és a helyi önkormányzat 1992. óta minden évben megemlékező ünnepséget rendez a magyar hősök emléknapján, május utolsó vasárnapján.

 

A kéthelyi egykori Fancsi-vár - épített örökség szakterületi kategória

 

A 16. század közepén egy új török elleni védelmi rendszer kialakítására volt szükség, ugyanis a mohácsi csata után a török seregek akadálytalanul vonulhattak végső céljuk, Bécs felé. A védelmi rendszer kialakításakor új várak építésére nem volt elegendő idő, sem elegendő pénz, ezért elsősorban templomokat, kolostorokat, családi kastélyokat, udvarházakat erődítettek meg. A Balaton és a Dráva közötti várláncolat 1541-1556 között készült el, amelynek része volt a kéthelyi Fancsi-vár is. Az épület, amelyet megerődítettek Fancsi Gáspár veje által 1496-1501 között szilárd anyagból épített kisebb kastélya, udvarháza lehetett, amely az 1555-ös várjegyzékében, már mint castellum szerepelt. A Fancsi-vár és a hasonló kis erődítések önállóan nem voltak képesek a törökök feltartóztatására, elsősorban figyelőszolgálatot láttak el a Balaton délnyugati átkelője és Kanizsa irányában. A szigetvári vár eleste után a Balaton és a Dráva közötti több kisebb vár is hamar a törököké lett, még Kéthely maradt a legtovább magyar kézen. A törökök 1586-ban foglalták el a kastélyt és felégették a falut. Az elpusztított Fancsi-vár magját adó egykori kastély építőanyagát az utókor felhasználta különböző építkezésekhez. Az egykori vár ma is meglevő 3-5 méter mély és 8-12 m széles sáncai jelzik a vár létezését. A várárkon belüli terület 48x48 méter. A 19. században az egykori sáncokon alakította ki a kéthelyi zsidó közösség a temetőjét, amelynek síremlékei ma is itt állnak.

 

Gerics Pál (1792-1868) munkássága – agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategória

 

A kéthelyi születésű Gerics Pál mezőgazdász az első európai felsőfokú gazdasági tanintézetnek, a keszthelyi Georgikonnak a tanára volt, ahol az alapító, Festetics György eredeti szándéka szerint a saját uradalma számára képeztek gazdatiszteket. Az iskola nyolc gazdasági szakterületet átfogó képzőhellyé vált és országszerte keresett szakemberek kerültek ki az intézményből. Gerics Pál három évtizedig volt meghatározó személyisége a Festetics uradalomnak és a Georgikonnak, jelentős szerepe volt az intézmény hírnevének fenntartásában, az oktatásban, annak irányításában. A szakmai tudását budapesti és külföldi tanintézetekben, valamint nyugat-európai tanulmányutakon alapozta meg. Tanulmányairól naplót vezetett, szakmai tapasztalatairól rendszeresen leveleket küldött, tankönyveket írt, ezzel is hozzájárult a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez. A kéziratai jelentős kultúrtörténeti értéket képviselnek.

 

Hegedűsné Bodenburg Lina (1836-1859) pályája - kulturális örökség szakterületi kategória

 

Hegedűsné Bodenburg Lina színésznőnek, Kéthely szülöttének, tragikusan rövid életpálya adatott. A XIX. sz. közepének országosan ismert és ünnepelt színésznője volt, aki elsősorban népszínművekben szerepelt. Négy évi vidéki színészlét után a Nemzeti Színház szerződtette, de csupán egy évig szerepelhetett a fővárosban sikeres népszínmű-énekesnőként, igaz azalatt harminc szerepet eljátszott, mert egy megfázás következtében 23 évesen elhunyt. Mindössze öt éves pályafutása alatt nagy ismertségre és népszerűségre tett szert, finom és eredeti játékát méltatta a korabeli sajtó. A budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben levő sírját 2004-ben Nemzeti Sírhellyé nyilvánították.

 

Csáky Ferenc (1895-1954) munkássága – agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategória

 

Csáky Ferenc (Kéthely, 1885-Szentendre, 1954) a két világháború közötti időszak legjelentősebb és legeredményesebb sertéstenyésztő szakembere volt. A szakmai munkája mellett széleskörű ismeretterjesztő tevékenységet folytatott a vidéki gazdák körében a sertéstartás és –hízlalás színvonalának emelése érdekében. Az ő módszerén alapul a mai korszerű sertéshizlalási technológia. Az 1920-as években a szövetkezeti sertéshízlalást Csáky Ferenc fejlesztette, magas színvonalra emelte, Európában elsőként vezette be a bizományi sertéshízlalást. A munkája részeként tudományos tevékenységet folytatott, új sertéshízlalási technológiát kísérletezett ki, könyveket írt, feladatának tartotta a vidéki gazdák képzését, oktatását.

 

Szimpliczius Barcza József (1847-1913) pályája - kulturális örökség szakterületi kategória

 

Kéthelyen született neves cigányzenész családba Barcza József. Felnőve több somogyi településen zenélt a bandájával. A Szimpliczius nevet korai marcali szereplésük idején vette fel. 1874-ben szerződött Kaposvárra, ahol az első számú cigányprímás lett. A Barcza-zenekar külföldi fellépései 1879-től rendszeressé váltak, szinte egész Európát bejárták. A külföldi közönség, arisztokraták és polgárok értékelték a magyar cigányzenészek virtuóz és érzelemgazdag játékát. A külföldi utak után mindig visszatértek Kaposvárra, ahol a zenekar a társasélet rendezvényeinek állandó szereplője volt. Szimpliczius zenei tehetségét szorgalommal emelte magas színvonalra és virtuozitásra. Zenekarának több tagja később híres zenésszé vált, illetve zenészdinasztia alapítója lett. Sikeréhez hozzájárulhatott az öntudatosodó magyarság nemzeti zenei hagyományokra törekvése, amelyet a cigányzenekarok által véltek megvalósítani.

 

Balatonboglári Magyar Gép- és DUTRAMÚZEUM - ipari és műszaki megoldások szakterületi kategória

 

A Dutra traktorok magyar fejlesztésű univerzális mezőgazdasági gépek, amelyek a Vörös Csillag Traktorgyárban – államosítás előtt Hofherr gyár – készültek 1960. és 1975. között. A Dutra erőgépek jó része ma is használatban van és a márka népszerűségét igazolják szerte az országban a Dutra-baráti körök és a rendszeres Dutra-találkozók. Magyarország legnagyobb Dutra traktor-gyűjteménye a Molnár Balázs tulajdonában levő Dutra múzeum Balatonbogláron, ahol 20 db különböző típusú Dutra traktor, egy Dutra dömper és egy Dutra targonca látható egy helyen. A gépgyűjteményt típus-tisztának lehet mondani, mert a Dutra gépeken kívül csupán néhány más gép alkotja a gyűjteményt. A bemutatóteremben Dutra relikviákat, eredeti traktoralkatrészeket, emléktárgyakat és más magyar műszaki régiségeket lehet megtekinteni. A gondosan felújított traktorokat a rendszeresen megrendezett országos és nemzetközi Dutra-találkozókon, gépmajálisokon számos díjjal jutalmazták. A gépkiállítás előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a tulajdonos, Molnár Balázs szívesen tart ismertetést az általa felújított traktorokról.

 

Gosztonyi Zoltán faragómester munkássága – kulturális örökség szakterületi kategória

 

Gosztonyi Zoltán faragómester fából, csontból, szaruból faragva, karcolozva alkotja műveit a somogyi pásztorfaragás hagyományának technikai, formai, szellemi megújulását képviselve. A Népművészet Mestere címmel elismert faragómester országszerte ismertséget szerzett a somogyi pásztorfaragás motívumkincsének újragondolásával, a hagyományőrző alkotói kreativitásával. Gosztonyi Zoltán a munkái megőrzik a régi tárgyak formakincsét, a jelképiségük erejét, ám korszerű, új formában teremtődnek újra egyedi művészi alkotásként. A faragómester alkotói filozófiája: „Minél több ember szemét rányitni a hagyományos, emelkedett szellemiséget tükröző népi tárgykultúránkra”.

 

Kaposváron Bauer Andrásné által alapított Német Nemzetiségi Múzeum - kulturális örökség szakterületi kategória

 

A német nemzetiségi gyyűjtemény a magyarországi németek használati és berendezési tárgyait, ruházatát, illetve rajtuk keresztül a népcsoport 18-19. sz.-i emlékeit mutatja be. A berendezési tárgyak a Somogy megyébe települt, gyökeret eresztett németség életét elevenítik meg, korrajzot adva az életükről. A gyűjtemény olyan tárgyakat is tartalmaz, amelyek már történeti ritkaságnak számítanak. A gyűjtemény értékes része az eredeti ruházat kicsinyített változataiba öltöztetett babák sokasága, amelyeket nagy kézügyességggel Bauer Andrásné, Mári néni készített, aki egyébként gyűjtemény alapítója és gondozója is. A gyűjtemény a magyarországi németség egyik szép kiállítása és méltóan reprezentálja a népcsoportot. Jelenleg ideiglenes helyen a Szántó u. 5-ben látható a kiállítás.

 

Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat és fejlesztései - ipari és műszaki megoldások szakterületi kategória

 

Az 1970-es években a Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnak (később Mezőgép, majd Kaposgép néven lett ismert) Kaposváron kívül több somogyi és zalai településen volt telephelye. Több mint száz fejlesztéssel foglalkozó mérnöknek és szakmunkásnak köszönhetően számos nagyszerű gépfejlesztés történt. A legismertebb gyártmányuk a KCR hidraulikus darucsalád volt. Az önjáró rakodóik országosan elterjedtek és még ma is használatban vannak. A megszűnt Kaposgépből több jelentős kaposvári vállalkozás fejlődött ki. A gyár helyén a nyugati exportra dolgozó Kapos Atlas Gépgyár működik.

 

Esések Iskolája-Dobrotka Módszer - egészség és életmód szakterületi kategória

 

Testi épségünk leghatékonyabb védelme az, ha a testünket egy váratlan megcsúszás, megbotlás során, a kivédhetetlen elesés alkalmával biztonságos eséstudással engedjük le a talajra. Ezt az „eséstudást” tanulhatjuk meg az Esések Iskolájában a Dobrotka Béla módszerével., aki szerint: eséskor testünket a már tudatosan begyakorolt testállomásokat használva engedjük le a talajra, majd felkelünk és folytatjuk tovább megkezdett tevékenységünket, mintha mi sem történt volna. A Dobrotka módszert bárki alkalmazhatja, legyen az illető teljesen egészséges gyermek, felnőtt, időskorú vagy sérült ember.

 

Dobrotka Béla az esések elsajátításához mozdulatsor kottát és kézjelrendszert dolgozott ki, illetve tanítja a biztonságos eséseket, olyan testállomásokat alakított ki, ahol a fej – végtagok – test abszolút védelmet kapnak az esés során.

 

Buzsáki Pirosbélű Dió (Juglans Regia „Buzsáki Pirosbélű”) – agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategória

 

A pirosbélű diók között az egyik legszebb és legfinomabb a bőtermő, közepesen vastag héjú Buzsákról származó Pirosbélű Dió. Egykor magról vetették Buzsákon a vérdiónak is nevezett pirosbélű diót. Egy buzsáki kertben álló anyafáról származó oltványok egy évtized alatt eljutottak a világ számos pontjára (Ukrajna, Törökország, Hollandia, Románia), ahol ma már faiskolákban árulják oltványait. A Buzsáki Pirosbélű Dió népszerű és keresett diófajtává vált, nevében népszerűsíti a somogyi község nevét.

 

Som községben született Iványi-Grünwald Béla festőművész élete és munkássága (Som, 1867 - Budapest,1940) - kulturális örökség szakterületi kategória

 

Iványi-Grünwald Béla Somban és a Balatonnál töltött gyermekévei meghatározóak voltak festői pályafutása során. A budapesti tanulóévek – Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt - után külföldi festőakadémiákon tanult. 1896-ban a Nagybányai Művésztelep alapítója lett, ahol a nagybányai táj és környezet hatására nagyszerű műveket alkotott. A termékeny alkotó könnyedén festett, bátran kísérletezett és változtatott a stílusán. 1906. után a realista plein-air festészetről a dekoratív, stilizáló, szecessziós irányra váltott. 1911-től az újonnan létrehozott kecskeméti művésztelep vezetője lett. A Szentendrei Festők Társasága elnökének választották 1928-ban. Kiállításokon sikerrel szerepelt, a munkásságáért 1930-ban Corvin koszorút kapott. 1930-tól nyaranta visszaköltözött Somogyba, Balatonlellére. Szülőfaluja lelkesen ápolja a festő emlékét, emléktáblája, mellszobra és emlékszobája van Somban, a nevével jelzett alkotótábort szerveznek.

 

Értékőrzés és értékteremtés Som községben - kulturális örökség szakterületi kategória

 

A hetvenes évektől kihaltak a falusi népszokások, a rendszerváltás idejére egy alárendelt szerepű, funkció nélküli község lett Somból. 1990-től az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett az állami és egyházi ünnepekre, a hagyományok felélesztésére, a településfejlesztési feladatokat céltudatosan, kitartóan és következetesen végezték, kikérve a lakosság véleményét. Szinte minden évben történt olyan beruházás, amely komfortosabbá, élhetőbbé tette a települést. A közösségépítés eredményeként egyesületek, csoportok alakultak, közösségi terek jöttek létre. Megalakították a Somból Elszármazottak Baráti Körét, Nemzetközi Iványi-Grünwald Béla Képzőművész Alkotótábort szerveztek, 2005. óta évente Somi Süti Fesztivált rendeznek, 2006-ban a közösségi ház tetőterében helytörténeti kiállítást hoztak létre, állandó fotókiállítást létesítettek. A somi születésű Iványi-Günwald Béla festőművész emlékére emlékszobát hoztak létre, emléktáblát és bronzszobrot avattak. A népi mesterségek számára bemutatóteret építettek. A 700 lakosú Som község hosszú idő óta példamutató és követendő településfejlesztési, közösségépítési tevékenységet folytat, a múlt értékeinek megőrzésével és újak teremtésével.

 

Göllei Magyar kutya fajta tenyészetek – agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategória

 

A 9 magyar kutyafajta közül kettőt, a mudit és a magyar agarat tenyésztik a három göllei kennelben. Az elhivatott állatbarát tenyésztők kiemelt feladatuknak tekintik a kutyafajták tulajdonságainak tökéletesre fejlesztését. Céljuk a feledésbe merült magyar kutyafajták megismertetése és népszerűsítése, illetve megszerettetése. A göllei kennelekből sokszoros Európa-győztes, Világ-győztes egyedek kerültek, illetve kerülnek ki, de kiállításoknak, versenyeknek is állandó szereplői. A göllei Gulakuti kennel tulajdonosa Vass Róbert, a Kalandvadász kennel tulajdonosa Vétek József) és az Olajos-réti Győzős (tulajdonos: Márton Csaba és Petz Ágnes) kennelek neve ismert és elismert a kutyatenyésztők körében. Az általuk tenyésztett kutyákat már több európai országba elvitték.

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.