INTERJÚK

Dr. Steinmetz Ádám

Választókerületünkben indult a 2018-as országgyűlési választásokon, a Jobbik színeiben listáról került be a Parlamentbe. Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának májustól, a Törvényalkotási bizottságnak pedig október közepétől tagja.

 

Hamarosan egy éve lesz, hogy országgyűlési képviselő lettél. Mint első ciklusos képviselő, hogy élted meg az elmúlt időszakot?

 

Mindig felemelő érzés belépni a Parlamentbe, a „Nemzet Templomába”, és a Szent Korona közelében végezni a munkámat. Azon 199 ember egyike lehetek, aki képviseli a magyar embereket, törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalmat.

 

Összességében pozitívak a benyomásaim, sok új impulzus ért, de még sokat kell tanulnom ahhoz, hogy ebben - a számomra új - munkában is kiváló legyek. Feladataimat felelősségteljesen, kellő alázattal kívánom ellátni.

 

Általában olyan ügyeket karolok fel, amelyek a választókerületet érintik, illetve hozzám közel állnak. Ilyen például a sport és a mezőgazdaság.

 

Nagyon aktív képviselő vagy, az Országgyűlés honlapjának összesítése szerint 13 alkalommal kértél szót, 27 önálló indítványod volt, valamint gyakran adtok be tárgyalásra közös indítványokat. Sikerült valamit átvinni a kétharmados kormánytöbbség ellenében?

 

Még nem, de nem csüggedek emiatt. Az ellenzéki javaslatokat általában leszavazzák. A hivatalos indokolás szerint azért, mert azok nem elég jók. A 2/3-os kormánytöbbségtől több nagyvonalúságra számítottam. Az emberek azt várják el, hogy őszintén beszéljek a problémáikról. Következetesen arra törekszem, hogy történjen pozitív változás az életükben, és nem tart vissza, hogy leszavaznak a kormánypárti képviselők. A migránsokkal történő riogatás, mint politikai teljesítmény előbb-utóbb kevés lesz a választóknak.

 

A számokra visszatérve. Nem követem nyomon az adatokat, mivel számomra nem a statisztika, hanem annak a több mint egymillió magyar állampolgárnak a véleménye fontos, aki az elmúlt választáson azt gondolta a Jobbikról, hogy képes és kész vezetni az országot. Az Ő jóvoltukból lettem ugyanis országgyűlési képviselő. Egy sportoló mindig arra törekszik, hogy a maximumot nyújtsa. Szeretem körbejárni azokat az ügyeket, amelyeket felvállalok. Ez elég sok időt és energiát igényel.

 

Kezdetektől tagja vagy a Mezőgazdasági bizottságnak és két albizottságának (állattenyésztési, erdészeti), októbertől a Törvényalkotási bizottságnak is tagja lettél. Ez nem kevés munkával jár, feltételezem. A bizottsági munka közel áll hozzád?

 

Igen, különösen a Mezőgazdasági bizottság, hiszen kéthely-somogyszentpáli családi gazdálkodóként magam is az agráriummal foglalkozom. Itt egyrészt tovább mélyíthetem tudásomat az ágazatról, másrészt a térségben a termelők véleményét, kéréseit is be tudom csatornázni a döntéshozatalba. A Törvényalkotási bizottságba később kerültem be, a jogi végzettségemnek is köszönhetően delegált a frakció.

 

Nagyon sok olyan esemény van a parlamenti munkában, ami személyes jelenlétet és tájékozódást igényel. Amikor egy-egy konkrét kérdés tárgyalásán az országos képviseletek vezetői, neves szakemberek, az illetékes államtitkárság tisztségviselői jelennek meg, nem lehetek felkészületlen.

 

A két bizottság mellett még az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának alelnökeként is dolgozom, ami számomra szintén egy komoly megtiszteltetés. Az Interparlamentáris Unió a különböző nemzetek parlamenti képviselőinek közössége. Ez a feladat inkább külügyi, diplomáciai munka.

 

Szerencsére vannak kollégáim és sokan mások is, akik segítenek, mert egyedül ezt nem győzném. Nagyon szerteágazó a politikai munka. Feleségem folyton arra sarkall, hogy állítsak fel egy rangsort a feladatok között. Igaza van, mert aki sokat markol, az keveset fog.

 

Hamarosan ismét választás lesz Magyarországon. Az uniós képviselőinket választjuk meg. Több diplomás, nyelveket beszélő, külföldön is jól ismert sportolóként, nem jelölteted magadat?

 

Többen kapacitáltak arra, hogy pályázzak, de nekem itt, Somogyországban van dolgom, és nem Brüsszelben.

 

Az elmúlt években jelentős uniós forrásokhoz jutott a járás és Marcali. Tudom, végigjártad választókerületed minden települését, ismered a körülményeiket. Én úgy látom, hogy a kistelepülések nincsenek felkészülve a pályázati rendszerre, ezért sok falu szinte semmit nem profitált az elmúlt évtized lehetőségeiből. Egyet értesz ezzel? Megoldás lesz a Magyar Falu program? Légy szíves oszd meg velünk véleményedet a TOP-os pályázatokról is.

 

„Magyarország jobban teljesít!” – olvashatjuk a kormánypropagandát az óriásplakátokon. Nem vitatom, bizonyára vannak olyan gazdasági mutatók, melyek javuló tendenciát mutatnak. De ha elindulunk a Balatontól délre, általánosságban elmondható, hogy ennek nincsen látszata. Nagyon sok kistelepülésen élő emberrel beszélgetek, mert számomra az ő véleményük mérvadó. A jobb teljesítményt ők a saját bőrükön nem érzik.

 

2019-et írunk, és van olyan település a választókerületben, ahol az ingatlanok 80%-ában nincs fürdőszoba. Rengeteg településen látni düledező házakat, kátyús utakat, elszegényedést.

 

Megdöbbentő, hogy - dacára a 70 kilométeres balatoni partszakaszon realizálható jövedelmeknek - megyénk az egy főre jutó keresetek tekintetében az országos rangsorban az utolsó helyek egyikén kullog. Nagy szívfájdalmam az, hogy a központi és uniós forrásokat előbb költjük térkőre, meg emlékművekre, mint munkahelyteremtésre, vagy a meglévő munkahelyek bővítésére. A bérszínvonal elmarad az amúgy sem magas országos átlagtól, nemhogy a Nyugat-Európában megkereshető fizetésektől.

 

Ebből automatikusan következik az elvándorlás. Tragikus, mennyi fiatal hagyja el a térséget és keresi külföldön a boldogulást. Tudomásom szerint csak Marcaliból legalább 7-800 fiatal hiányzik, dolgozik külföldön. Tartok tőle, hogy jó részük már haza sem jön. Tennünk kell ez ellen, és mielőbb.

 

A kérdésedre válaszolva valóban bonyolult a pályázati rendszer. Sokszor tapasztaltam, hogy a polgármesterek egy-egy falunapon eszmét cserélve jutottak információhoz a számukra is hasznos pályázatokról. Sajnos a rendkívül bürokratikus rendszerben jobbára csak a pályázatíró cégek igazodnak el. Persze, nem ingyen. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy van sok olyan település is, amelyik jó és eredményes pályázatokat készít, és komoly beruházásokat tudhat maga mögött.

 

Jellemző, hogy a polgármestereken van egyfajta nyomás. Körülbelül úgy tudnám szemléltetni, hogy ha nem épül semmi a faluban, akkor a lakosok sikertelennek gondolják a polgármestert, és könnyen lehet, legközelebb emiatt nem választják meg. Más kérdés, hogy érdemes-e pályázni például játszótérre - mert éppen arra lehet - ha a faluban alig születnek gyerekek. Csak azért, hogy fel lehessen mutatni valamit. Sokkal ésszerűben, hasznosabban kellene elkölteni az európai uniós pénzeket, a felzárkózásra adott forrásokat.

 

Kérdésed vonatkozott a most induló Magyar Falu programra is. A választások előtt kaptak egy levelet a Miniszterelnök Úrtól a településvezetők. A kisebb településekre vonatkozott volna az akkor még Modern Falvak néven tervezett program. Az ígéret úgy szólt, hogy a Modern Városok programhoz hasonló fejlesztésekre lesz lehetőség.

 

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azóta összeállított egy komoly szakmai anyagot. Jogos igényekkel, reális költségekkel, mintegy 300 milliárd forintos költségkerettel számolva.

 

Egyetértve a javaslattal magam is küzdöttem azért, hogy a 2019. évi költségvetés módosításával legyen erre biztosítva fedezet. Sajnos a Költségvetési bizottság lesöpörte az asztalról az indítványt, amit azért tartok elkeserítőnek, mert tényleg valós igényeket fogalmazott meg ez a sokak - civil szervezetek és polgármesterek - által készített anyag.

 

Később jött az ígéret, hogy idén 150 milliárd forintot áldoz erre a célra a Kormány. A megjelenő Kormányrendelet azonban már csak 75 milliárd forint elosztásáról szólt.

 

Szokták említeni még, hogy ezen kívül még 50 milliárd forintot fognak fordítani az útalapból az alsóbbrendű utak felújítására. Jelzem, hogy csak Somogy megyében az országos közutak teljes hossza több mint 1700 kilométer, ebből tavaly októberig 57 kilométernyi út újult meg 7 és fél milliárd forintból. Csak az Öreglak - Marcali út 8 kilométeres szakasza került csaknem 880 millió forintba. Lehet számolni, következtetni ebből, hogy mire lesz elég országos szinten az 50 milliárd. A belső somogyi kistelepülések bekötő útjai lassan járhatatlanok. Nem értem, ha „Magyarország jobban teljesít!”, és a Kormány szívén viseli a falvak gondjait, akkor ez miért nem jelenik meg a költségvetésben?

 

Sok helyen elhangzik, hogy Marcali - közvetlenül az országgyűlési választások előtt - 4 Mrd forint fejlesztési forráshoz jutott. Szívből örülök, bár ezt már korábban is indokolt lett volna megkapnia. Többen felhívtak és nekem köszönték meg, amikor a támogatás megérkezett a városba. Elmondásuk szerint azzal, hogy elindultam a választásokon és fölemeltem a hangomat a helyiek érdekében, elértem, hogy több figyelem jusson Marcalira.

 

Ezek apró, ugyanakkor fontos sikerek. A marcali polgároktól az áprilisi választáson én kaptam a legtöbb szavazatot. Szeretném megszolgálni a bizalmat.

 

Gyakran olvasom, látom, hogy a Kórház és a gyógyszertár ügyében nagyon aktívan lobbizol. A gyógyszertár megoldódott Marcaliban. Egy „kiskapu” felismerésével az Önkormányzat és a Hársfa patika megmentette a Napsugár gyógyszertárat. Te ismereteim szerint a törvény módosítását kezdeményezted, mert a nálunk jelentkező probléma másutt is előfordulhat. Sorra zárnak be a kistelepülési patikák és a körzetközpontok patikái próbálják egy több évvel korábbi jogszabály alapján ellátni a betegeket. Van előrelépés a javaslatod ügyében?

 

Nagyon örülök annak, hogy ez a súlyos probléma megoldódott. Mint országgyűlési képviselő, tapasztalva a probléma nagyságát és látva azt, hogy ez a probléma most Marcaliban jelentkezett, de az országban jó pár helyen előfordulhat a jövőben, törvénymódosító javaslatot nyújtottam be. Az összes ellenzéki párt csatlakozott az előterjesztéshez. Sajnos azonban a Népjóléti bizottság fideszes többsége nem így gondolta. Szerintük nem szabad belenyúlni az országos szabályozásba egy helyi ügy miatt. Az emberek azonban azt várják az ország vezetőitől, és az őket képviselőktől, hogy a problémáikat megoldják. Ebben ők ezúttal nem nyújtottak segítséget.

 

A mostani megoldás tipikusan „magyaros” módszer. Zavar, hogy megint kiskapukat kell keresni, és nem a józan ész alapján orvosolunk egy nagyon sok embert érintő problémát. Nyilvánvaló, hogy Marcalit és a környező településeket két patika nem tud kiszolgálni. Decemberben vagy egy fél órát kellett sorban állni, amikor a kisfiamnak vettem gyógyszert a Hársfa patikában. Tovább megyek, a három gyógyszertáron kívül szükség lenne a kórházban is egy negyedikre, hiszen a beteg embereknek így egy helyen lenne az orvos és az orvosság.

 

Akit lehet, megkérdezek a Kórházról, mert sajnos nem sok minden történik. Vannak új információid?

 

Járva az emberek között nagyon sokan mondják el nekem személyes tapasztalataikat úgy is, mint korábban ellátásban részsülő, vagy mint ott dolgozó. Látva, hogy mennyi embert érint, érdekel a kórház sorsa, felkínáltam a lehetőséget, hogy rajtam keresztül kérdezzenek a kórház kaposvári vezetőitől. Hatvannégy érdemi kérdést postáztam Dr. Moizs Mariannak a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatójának, a Marcali Kórház első számú vezetőjének.

 

December 27-én átvette levelemet a titkársága a tértivevény szerint. Nagyon bízom benne, hogy most már napokon belül választ kapunk a kérdéseinkre.

 

Az már egy fontos dolog, hogy ma már beszélnek az önállóságról. Móring József Attila képviselő úr is több helyen nyilatkozta, hogy vissza kell adni a kórháznak az önállóságát. Kíváncsiak vagyunk, hogy az önállóság mire vonatkozik? Szakmai önállóságra, anyagi önállóságra, szervezeti önállóságra? Erre is várjuk a választ, és arra is, hogy mikor és hogyan fog ez megtörténni? Mert volt már itt korábban sok ígéret sok mindenre, például helikopter leszállóhelyre, CT készülékre is.

 

Évtizedeket töltöttél az élsportban, nagyon jelentős lehet a kapcsolati rendszered még ma is. December végén egy Kormányhatározat limitálta a TAO-s támogatásokat a látványsportok esetében a 2019-ben kiírandó pályázatoknál. 50 milliárd forintot kellene a hat látványsport szövetségeinek egymás között felosztani. Ez a keret kevesebb, mint a fele a 2018-ban elnyert forrásoknak. Még meglehetősen kusza a kép. Segítenél nekünk eligazodni? Mi lesz a kisegyesületekkel?

 

A TAO támogatási rendszerről sokat tudnék beszélni, önálló interjú témája is lehetne. A TAO révén immár hat látványsportág van igen kedvező helyzetbe hozva. A klubok abban érdekeltek, hogy minél több sportolójuk legyen. Én a vízilabda világában éltem, élek, azt ismerem jól. Az elmúlt 8 év tapasztalatából megállapítható, hogy elmentünk a mennyiség irányába, a minőség pedig nem olyan, mint az azt megelőző években. Ennyi támogatással igazából nekünk számottevően előre kellett volna lépnünk. A Vasasban éveken át utánpótlás vezetőként dolgoztam, és ennek a rendszernek köszönhetően nem volt olyan anyagi vonzatú szakmai kérésem, amit a klub a TAO-ból ne tudott volna finanszírozni. Többek között csapataink nyári, marcali edzőtáboroztatását is ebből a keretből fedeztük.

 

Ez egy nagyszerű dolog, de beszélni kell az eredményességről, a befektetett összegek hasznosulásáról is. Amikor immáron nyugat-európai szintű infrastrukturális háttérrel, a legjobb szakemberekkel, - mert most már meg lehet fizetni a legjobbakat - nagy tömegbázisból merítve például a futball mennyit tudott profitálni? Mennyit tudtunk előrelépni a nemzetközi mezőnyben? Ezeket a kérdéseket fel kell tenni. Hogy lehet az, hogy NB I-es egyesületek 5-6, vagy adott esetben 9 külföldivel lépnek pályára, amikor közpénzből több milliárd forintot költöttek már el magyar labdarúgó fiatalok képzésére, nevelésére. Ez azért mégiscsak nonszensz!

 

A rendszerváltás óta ennyit még nem áldoztak az adófizetők a sportra. Most a látványsportágaknak nagyon jó a helyzetük, de a TAO közpénz, és ebből kifolyólag felelősen kell bánni vele. Sportról beszélünk, itt léteznek objektív és mérhető tényezők, amik alapján értékelhető a befektetés hasznosulása.

 

Örülök annak, hogy az elmúlt években komoly infrastrukturális beruházások valósultak meg a sport világában. Ugyanakkor szeretném elérni, hogy a Marcali Kórház fejlesztésére, valamint az utak, járdák felújítására is legyen végre komolyan vehető kormányzati szándék és elegendő forrás.

 

Beszélgetésünk végén egy Marcaliban szokatlan tiltakozásról kérdeznélek. Volt egy forgalomlassító autós felvonulás városunkban. Miért volt a demonstráció?

 

Sok ember nem ért egyet azzal az iránnyal ahová, illetve azokkal a módszerekkel ahogyan kormányozza a Fidesz az országot. Az elmúlt hónapokban számos helyen az országban félpályás forgalomlassító demonstrációk voltak. Mi is szerettünk volna Marcaliban hasonlóképpen demonstrálni, de a Rendőrség - vélelmezhetően felsőbb utasításra - ehhez nem járult hozzá. Felkínálták ugyan a lehetőséget, hogy a 68-as út helyett egy csendesebb utcában tartsuk meg a figyelemfelhívó akciót. Természetesen ahol még a madár sem jár, nem hogy autó. Ennek nem lett volna értelme, ezért úgy gondoltuk, hogy élve az alkotmányos jogainkkal, - a jogszabályok maximális betartása mellett - csendben, lassan, autókkal átvonulunk a városon oda-vissza.

 

A lassú tempó lehetőséget adott arra, hogy figyeljem az emberek reakcióját, és meg kell, hogy mondjam, nagyon pozitívak voltak. Mind a szembejövő autósok, mind a buszmegállókban állók, az utcán sétálók értékelték azt, hogy jelen vagyunk és ellenállunk a rendszernek, nemet mondunk a jogállamiság szisztematikus leépítésére és a decemberben elfogadott törvényekre. Többek között az úgynevezett „rabszolga” törvényre és a Kormánynak alárendelt közigazgatási bíróságokról szóló törvényre is.

 

De fontos a sajtószabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás melletti kiállás, a sajtóban az ellenzékről megjelenő álhírek, hazugságok elleni fellépés is, mivel ezeket politikai megrendelésre, - kormányzati reklámok útján - közpénzből finanszírozzák.

 

Köszönöm a beszélgetést!

Olvassa a Marcali Portált Facebookon is!

Keresés a tartalomban...

Elérhetőségek

Levélcím: Marcali Portál

8700 Marcali Orgona u. 1-3 "A" lh. fsz. 2
NMHH nyilvántartási szám: 1253-3889
Alapítás éve: 2000.
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Reklámmal kapcsolatban: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Cookie-k használata a weboldalon

Küldjön nekünk Ön is híreket!
Történt olyan esemény vagy hír a térségében ami nincs fent a Marcali Portálon, esetleg hallott, látott, fényképezett, valami érdekeset és Ön szerint fent lenne a helye hírportálon?
Küldje el a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre!


Megjelenés: Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a részére elküldött híreket - a tartalom csorbítása nélkül - a megjelentethetőség érdekében módosítsa, szerkessze. A megjelenésre vonatkozóan garanciát nem vállalunk - azaz nem mindegyik, részünkre elküldött hír jelenik meg szükségszerűen a marcaliportal.hu-n.

A marcaliportal.hu sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához.